A csuhé effektus egy terjedelmes gyapjúkötés neve, amelynek hátoldalát simára kötik, az elülső oldalt pedig a kívánt méretű redők, ráncok, kidudorodások, redők vagy buborékok alkotják.
A „clouquet effect” név Franciaországból érkezett hozzánk. Ez a szó franciául fordítva azt jelenti: „buborékolni”. A cloque effektus eredetileg a varrásban jelent meg. Ez volt a neve annak az anyagnak, amelynek egyik oldalán duzzadt buborékok vannak, a másikon pedig sima. Lehet selyem vagy gyapjú. Később a hatás átterjedt a kötésre is. A berendezés terjedelmesnek és vonzónak tűnik. Az ezzel a technikával kötött termékeket eredetiségük és hatékonyságuk jellemzi.
A kötött anyagra nézve úgy tűnik, hogy nagyon nehéz ilyen mintát elérni. Valójában még egy kezdő kézműves is meg tudja kötni a kötőtűvel a klokk hatást. A kötés meglehetősen egyszerű. És ha megérti a végrehajtás elvét, akkor képes lesz önállóan különféle mintákat kidolgozni ezzel a technikával.
Egyszerűen fogalmazva, a „klouque-effektus” mintát úgy érik el, hogy az anyagot szatén öltéssel kötik (egy sor kötött öltés + egy sor szegélyezett öltés), időszakos dudorok kötésével. Megszerzésükhöz használjon egy harmadik kötőtűt, amelyen a hurkok egy részét eltávolítják az alsó sor kötött anyagából. Ezután ezeket a hurkokat az új sor kötött öltéseivel kötjük össze. Ezzel a térfogat és a konvexitás hatása érhető el. A rács méretét az határozza meg, hogy az alsó sorok közül melyikből veszi a hurkokat. Minél alacsonyabb, annál terjedelmesebb lesz a redő. Ez az egész elve az ilyen stílusú szövet kötésének.
Tekintsük ennek a mintának a legegyszerűbb változatát - vízszintes. Kössünk egy mintát.
- Hozzunk fel 20 szemet, és kössünk 20 sort harisnyaöltéssel.
- A mintaszövet rossz oldaláról szúrja be a harmadik kötőtűt a tizedik sorba, és vegye fel rajta az ötödik-tizedik hurkokat.
- A 21. sort a következő sorrendben kötjük:
5 darab hurkot kötünk szatén öltéssel, 10 darabot megragadunk 2 másik kötőtűből, ismét 5 darabot szatén öltéssel.
Ha a ráncos hajtásokat sakktáblás mintázatba rendezzük, egészen más típusú mintát kapunk. A kötés elve nem különbözik az előzőtől. Csak a dudorok találhatók a hajtások közötti hurkon, sakktábla.
Hullámos körömet kis redők elrendezésével kaphatunk, amelyek egymás felett helyezkednek el, de nagy távolságok között.
A hajtások 12 kötéssoron keresztül történnek ebben a sorrendben: 5 hajtási hurkot kötünk össze a 6 sorral lejjebb vett hurkokkal, és 15 kötött öltést kihagyunk.
A cellákkal ellátott pamut minta a kötés másik típusa. A kötés megértéséhez vegyen fontolóra egy mesterkurzust egy 14 öltés széles és 20 sor magas mintán.
- Hozzunk fel 1 sor hálószemet.
- 2. – arc.
- Folytatjuk a páros sorok kötését kötött öltésekkel, a páratlan sorokat a szegélyezett sorokkal.
- Az első öltést az 1-től a 8-ig kötjük.
- A 9. sorban ezt csináljuk: 12 szegélyezzük, amelyek az első hurok alatt helyezkednek el, kötjük össze a szegélyezést + 12 szegélyezést. Felhúzzuk a 2 alsó hurkot, és a felső szegélyező hurokkal megkötjük.
- 10. – kötött.
- Nyolc sort kötünk szatén öltéssel.
- 19. sor - 6 hurokkal eltolt hajtásokat készítünk.
A fürthatású kötést leggyakrabban különféle kiegészítők készítésére használják: sapkák, sálak, lábmelegítők, snoodok, kesztyűk, stólák, táskák. De sokan készítenek ezzel a technikával kardigánokat, különféle blúzokat, sőt kabátokat is. A cloque-effektusnak végtelen lehetősége van. Ezek lehetnek klasszikus minták vagy absztrakt minták, különböző méretű és formájú kiemelkedésekkel. Minden a képzeletétől és a képzeletétől függ.